Hasznos információk

Hőátbocsátási tényezők szerepe nyílászáró vásárlás, vagy üvegcsere során


Az ablakvásárlás előtti tájékozódás alkalmával szembesülhetünk a hőátbocsátási tényezőkkel, valamint azok fontos szerepével. Lényeges szempont, hogy a különböző értékek (Uf, Ug, és Uw) közt el tudjunk igazodni.


Az Uf rövidítés a nyílászárók tokszerkezetének hőszigetelési értékét mutatja. Egy normál, 5 kamrás profil esetén az 1,3 W/m2K érték érhető el, míg egy modernebb 6 kamrás profilszerkezet  már az 1,0-s eredmény elérésére is képes. A keret hőszigetelési hányadosait egy jó minőségű hőszigetelő üveg választásával fokozhatjuk.


Az 5 légkamrával rendelkező nyílászárókat a gyártók általában Ug=1,0 W/m2K fokozottan hőszigetelő üveggel hozzák forgalomba – az üvegezés tekintetében vett 1,0 érték azt jelenti, hogy a megvásárolt termékbe egy 4 mm-es síküveg – 16 mm-es Argon gázzal kitöltött légrés – hőszigetelő lágybevonattal ellátott 4 mm-es síküveg felépítésű, 24 mm vastag üvegszerkezet kerül, mely alumínium távtartóval rendelkezik, a hőhíd kialakulásának elkerülése, és a gáz szökésének megakadályozása érdekében pedig butillal zárják le.


A kétrétegű üvegezés mellett egyre elterjedtebb a háromrétegű üvegezés is. Ez esetben 3 db 4 mm-es  síküveg és 2 légrés kombinációja adja a kívánt szerkezetet és hőátbocsátási értéket. A leggyakoribb 36 mm-es üveg felépítése 4-12-4-12-4 mm-es, mely alumínium távtartóval 0,7-es Ug érték elérésére képes. Ez az ún. meleg perem (alumínium helyett szilikon üvegközti távtartó) alkalmazása mellett tovább javítható. A legfejlettebb üvegszerkezetek 44, vagy 48 mm vastagok (vagy ennél vastagabbak) is lehetnek, meleg peremmel, illetve kétoldali lágy bevonattal kombinálva akár a 0,5-ös, vagy jobb értéket is elérik. 


A korábban vásárolt, például 2,8-as Ug értékű üveggel szerelt nyílászárók esetében a lakótér hőmérsékletének tekintetében, illetve a felhasználásra kerülő tüzelőanyag mennyiségét tekintve megtérülő befektetés lehet az üvegszerkezetek kétrétegű, fokozottan hőszigetelő üvegre cserélése.  A jó energiagazdálkodású, új építésű házak és lakások esetében a melegperemes, háromrétegű üvegezés választása elengedhetetlen, hiszen ablakaink, erkélyajtóink legnagyobb felülete egybefüggő üveg.


Üvegfelületeink amellett, hogy segítenek a megfelelő hőérzetünk kialakulásának elérésében, biztonsági és dekorációs szerepet is betölthetnek. Ausztriában előírás, de hazánkban is egyre gyakoribb a földig menő nyílászárók esetében az ESG, azaz edzett, illetve VSG, azaz ragasztott biztonsági üveg használata. Ezek mindegyike alkalmazható két- és háromrétegű üvegfelépítményben is, egyoldalt, vagy mindkét oldalon.

A hőátbocsátási értéket nem befolyásolja, azonban dekorációs elemként megoldható az üveglapok közé épített álosztó, valamint az üvegfelületet ténylegesen tagoló valódi üvegosztó is. Az üveg átláthatóságát csökkenti (például a fürdőszoba esetében), valamint nyílászáróinknak modern, elegáns, vagy különleges külsőt kölcsönöz (például bejárati ajtók esetén) a katedrál üvegek választása (homokfúvott, csincsilla, fatörzs, stb…).


Az Uw érték a teljes ablakszerkezet hőátbocsátási tényezőjét jelöli – tehát az ablak tokszerkezetének (Uf) és üvegének (Ug) értékét összegzik ezen hányados számításakor.

            

Néhány fontos szempont kültéri nyílászáró vásárlás esetén

 

Mikor felújítás, vagy építkezés mellett döntünk, számos különféle anyagösszetételű, és minőségű terméket találunk a nyílászáró piacon. Több felelősségteljes döntést is meg kell hoznunk, mielőtt kiválasztanánk az igényeinknek és anyagi lehetőségeinknek leginkább megfelelő nyílászárókat.

Az esetek döntő többségében az első felmerülő kérdés, hogy milyen anyagból készült terméket válasszunk. A meglehetősén színes ablak és ajtó kínálatban szerepel a fa, a fa-alumínium, a fehér és színes műanyag, a műanyag-alumínium és az alumínium mint lehetséges anyagösszetétel.

A fa nyílászárók tradicionális, elegáns megjelenésűek, számos homlokzathoz illeszkedő választás jelentenek, megfelelő gondoskodás mellett időtállóak. A jó befektetést jelentő, magas minőségű fa ablakok több rétegben rétegragasztottak, megfelelően előkészített faanyagból készülnek, UV-álló 3-4 rétegű felületkezelést kapnak. A színvonalas fa nyílászárók tokszerkezetének hőátbocsátási értékei a kor követelményeinek tökéletesen megfelelnek - azonban ezeket kiváló hőszigetelő képességű üveggel kiegészítve akár tovább is fokozhatjuk. Ablakaink anyagszerkezetét az időjárás viszontagságaitól a tokon és a szárnyon egyaránt megtalálható vízvetők védhetik meg, így ezek meglétére szintén ügyelnünk kell. A tartós fa-alumínium termékek esetében a külső alumínium-borítást masszív alumíniumból állítják elő, melyet UV-stabil festékkel vonnak be. (Ez a műanyag-alumínium nyílászárók esetében is igaz.) Elkerülhetetlen szempont azonban az is, hogy amennyiben fa termékeket választunk, a külső felületkezelést idővel évente el kell végeznünk.

A műanyag nyílászárók piaca a legsokrétűbb. Tisztántartás tekintetében a legkedvezőbb lehetőség a két oldalon fehér ablakok és ajtók választása, azonban az egy, vagy két oldalon színes, homogén, vagy faerezet-mintás renolit fóliával ellátott termékek sem igényelnek a fáéhoz hasonló mértékű törődést – küllemük mégis megtévesztően hasonlít a fáéhoz.  A műanyag ablakok és ajtók minőségének biztosítéka az ismert gyártóktól származó, első osztályú, több évtizedes múlttal és kiváló technikai fejlettséggel rendelkező profilalapanyag (ilyenek például a német Salamander, vagy Kömmerling profilgyártó termékei), valamint az ehhez tartozó vastag profilfalak (a műanyag nyílászárók légkamrás szerkezetűek, ezen kamrák falvastagsága hozzájárul a profil tartósságához). A jó minőségű műanyag nyílászáróknak a bennük megtalálható légkamrák számától függetlenül (a legelterjedtebbek az 5 kamrás profilok, a 6 kamrás termékek már igen modernnek számítanak, míg lassan elérhetővé válnak a jövő felé mutató 7 kamrás nyílászárók is) horganyzott acélmerevítéssel kell rendelkezniük. Ezek nélkül a nyílászárók olcsóbbak lehetnek, viszont idővel elvetemedhetnek. Hőszigetelési érték szempontjából a beépítési mélység, a légkamrák száma és az üvegezés döntő fontosságú. Az 5 kamrás profilok beépítési mélysége általában 70-80 mm között mozog, a keret hőátbocsátási értéke az 1,3 W/m2K eredmény elérésére képes, mely akár két, akár három rétegű üveg használata mellett javítható, az 1,0 érték is megvalósítható. A 6 légkamrával bíró, 80-90 mm-es tokszélességű termékek szerkezetre vonatkozó hőátbocsátási tényezője általában 1,0 W/m2K, mely például 48 mm-es háromrétegű, melegperemes (az alumínium üvegközti  távtartó kiváltása szilikon alapúval) üveggel kiegészítve olyan 1,0 alatti értékek megvalósítására képes, mely a modern, jó energiagazdálkodású házak építése során is alkalmazható.

Amennyiben alumínium nyílászárót választunk (és ezt nem kültéri használatra, vagy fűtetlen helyiség lezárására tesszük, esetleg beltéri nyílászárókat vásárolunk), a leglényegesebb kritérium, hogy ún. hőhídmentes profilból készült ablakot, vagy ajtót válasszunk. Ez esetben ugyanis a légkamraszerkezetbe tömítőanyagot helyeznek el, mely megakadályozza azt, hogy a nyílászáró a hideget a lakótérbe vezesse. A hőhídmentes szerkezet természetesen önmagában még nem elegendő, alumínium nyílászáróink kiegészítésképpen szintén megkívánják a fokozottan hőszigetelő üveget.

Bármely nyílászáró típus mellett döntünk végül, a vasalat kérdése elkerülhetetlen. Amennyiben meg szeretnénk előzni a kellemetlen meglepetéseket – értve ezalatt például a vasalattörést, ismert, nagy múltra visszatekintő vasalatgyártó (Roto, GU, Siegenia stb.) termékével szerelt nyílászárót válasszunk. Otthonunk védelme érdekében szem előtt kell tartanunk mindezeken túl, hogy kizárólag biztonsági vasalattal árusított ablakok és ajtók kerüljenek beépítésre lakásunkban. Amennyiben szükséges, a normál vasalat helyett magasabb biztonsági kategóriába sorolt vasalatrendszert is vásárolhatunk, azonban ez minden esetben felárat jelent.

Fontos tudnunk, hogy minden vasalattípus igényel törődést. Számolnunk kell azzal, hogy ablakaink és ajtóink megfelelő működéséhez a vasalatot évente szervizelni, olajozni kell, valamint a műanyag alapú nyílászárókat évente be kell állítani, mivel az alapanyag természetéből fakadó hőmozgásra való hajlam miatt záródásuk megváltozhat.